| Heves megye harmadik legnagyobb városa közel 25 ezer lakossal. A megye nyugati felében, négy megye határán található település (Pest, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves) fontos közlekedési csomópont. A Hatvanba vezető út neve már 1264-ben „vásárút" volt. Feljegyzések szerint már a XVI. század előtt is postajáratok érintették. Ma Budapestről az M3-as autópályán közelíthető meg. A bronzkori települést említő első ismert oklevél 1264-ben készült. Ekkor Hatvan az alnádor székhelye volt. 1444-ben mezővárosi rangot kapott. 1525-ben itt tartották az ún. lármás országgyűlést. Híres utazók (pl. Evlija Cselebi) leírásai és a fennmaradt metszetek tanúságai szerint a hajdani mezővárost egy palánkvár védte, amelynek nyomai itt-ott fellelhetők, de a régi metszeteken ábrázolt dzsáminak, török fürdőnek nyoma sincs. A város legrégebbi építészeti emlékei a XVII. századból valók, amelyek a Grassalkovich családnak köszönhetően a barokk építőművészet jeles alkotásai. Közülük kiemelkedik az 1750-es években épült Grassalkovich kastély, a Szt. Adalbert plébánia-templom, az 1596-ban elpusztult premontrei kolostor romjain újjáépített épületegyüttes és a nagygombosi major. A város főterén látható a Városháza, a plébániaház, a régi posztógyár épülete (ma áruház), a régi sörház (ma a Hatvany Lajos Múzeum) A látványosságok közé tartozik az újhatvani római katolikus templom és ferences kolostor, az evangélikus és református templom, a cukorgyári Kristály kastély és a nagygombosi borház. A városban 121 vendéglátó hely van, amelyből 17 melegkonyhás. A rekonstrukció alatt álló Kristály kastélyban a városba látogatók igényes elhelyezésére nyílik lehetőség. A városban az egycsillagos komfortfokozatú Park Hotel és két panzió áll az ideérkezők rendelkezésére. |