| A közel 35 ezer lakosú város a Mátra hegység déli lábánál fekszik. A megye második legnagyobb városát a Mátra kapujának is nevezik. Hozzá tartozik az ország legmagasabb csúcsa, az 1015 m magas Kékes.(Településrészei: Mátrafüred, Kékestető, Mátraháza). 1334-ben Károly Róbert uralkodó földesúri mezővárossá nyilvánította. A ferences rendi szerzetesek rövidesen szép templomot és kolostort emeltek. A város rangjához méltó módon építették át a plébániatemplomát. A gazdag patrónusok, a szorgos kereskedők, az iparosok, a szőlőtermelők a templomokat csodálatos ötvöstárgyakkal látták el, amelyeket ma a Szent Korona Házában lehet megtekinteni. A török utáni újjáépítés után barokk stílusban újultak meg a templomok, megépült az Orczy-kastély, amely jelenleg a Mátra Múzeum központi épülete. A műemlékekben gazdag település az 1917-es rettenetes tűzvész után szinte a mai formájában született újjá. A belváros arculatát a gyakori tüzek ellenére az egyházi épületek határozzák meg. Közülük kiemelkedik a Szent Bertalan, vagy Nagytemplom. Gyöngyös különleges építészeti színfoltja az északi határban, a Farkasmály aljában vájt és épített pincesor. A városnak évszázadok óta erőssége a vendéglátás. Az utóbbi években nőtt a magán és társasági vendéglátó helyek száma Gyöngyösön is és a mátrai településeken is. Szállodái, a Mátra Szálló, Avar Hotel, Pagoda Hotel, Ózon Hotel, valamint a Sás-tói kemping mellett a panziók, éttermek, kisvendéglők száma 38, a kiskocsmáké 16, a cukrászdáké és kifőzdéké 10-10. Élénk zöldség és gyümölcs piaca mellett forgalmasak bevásárlóközpontjaik is. |