| Az 1989-ben várossá nyilvánított település vasúti gócpont a Budapest-Miskolc fővonalon. Szárnyvonalak ágaznak el innen Eger és Debrecen felé. A több, mint 8 ezer lakosú város a megye délkeleti részén, a hevesi síkságon, Egertől 25 km-re helyezkedik el. 1998-ban adják át a forgalomnak az M3-as (E71-es) autópályát, amely a várostól délre halad el és tovább javítja a város egyébként is jó közlekedés-földrajzi adottságait. Nevét 1261-ben említi először írásos forrás Obon alakban. A település 1945-ig az egri püspökség, illetve az érsekség birtoka volt. 1732-ben már csak romjai voltak meg annak a templomnak, melyet 1720-as dokumentumok „régen épült templomként" említenek és Keresztelő Szent János tiszteletére emeltek. A híres építész, Giovanni Battista Carlone 1735-re felépítette az új templomot, mely bővítés és helyreállítás után ma is áll. Műemléki épület a hatalmas váróteremmel rendelkező vasútállomás is, amelyet csakúgy, mint a fiumeit és a zágrábit, Pfaff Ferenc vasúti mérnök tervezett. Helytörténeti múzeumában többek között a több éven át tartó nagyszabású ásatások leletei is megtalálhatók. A korábbi járási székhely most regionális központja a környező településeknek. Füzesabony az utóbbi évek gyors fejlődését jó közlekedési adottságainak és mezőgazdasági termelésének köszönheti. Közlekedési adottságai folytán a megyeszékhely, a Bükk, illetve a Tisza-tó felé irányuló turista- és üdülővendég forgalomból adódó lehetőségeket hasznosítja. Többek közt ezt a célt tölti be a jelentős vendégforgalmú Füzes Motel. |