| A Mátra déli lábánál, a Tarna völgyében, a 3-as számú főúton Kápolnától 8 km-re található majdnem 1250 lakossal. Debrő falu feltehetőleg már a XI. században létezett. A Mátra környéke a honfoglalást követően a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt. Feldebrő az Aba nemzetségből származó Debrői család birtoka volt. 1219-ben említették először monasterium Debrev alakban. Több család is birtokolta, olykor rövid időre elnéptelenedett. A lakosok fő foglalkozása a mezőgazdálkodás volt. Elsősorban dinnyét, dohányt és szőlőt termesztettek. Dohány és szőlőtermesztése ma is országos hírű, sőt Debrői Hárslevelű elnevezésű bora a nemzetközi piacon is ismert. Az ősi magyar településen a XI-XII. században épült román stílusú temploma és altemploma építéséről nincsenek írásos emlékek. Az altemplom Európában egyedülálló építészeti műremek. Történetéről megállapítható, hogy szervesen kapcsolódik mind a keleti bizánci, mind a nyugati keresztény kultúrához. Az altemplomban találhatók hazánk legkorábbi freskói. A ma is látható barokk templomot a régi falak felhasználásával 1744-45-ben építették fel. A község lakossága fokozott érdeklődést tanúsít a falusi turizmus, a vendéglátás iránt. |