| Eger szomszédságában (6 km-re nyugatra), a Laskó-patak völgyében fekszik. Vasútállomása nincs, de közúton több irányból is jól megközelíthető. A 3-as számú főúttól való távolsága 8 km. A ma 1800 lakosú települést 1248-ban említi először egy oklevél terra Zolouk névalakban. Egy másik írott emlékben Tekse-Szalók pusztát említenek. Nevét valószínűleg a Szalók nemzetségtől kapta. A tatárjárás idején szőlőműveléséről említés történik. Határában különleges kúp alakú riolittufa-képződmények, kaptárkövek találhatók. Híres műemléke az 1738-ban épített temploma, amelynek titulusa Karmelhegyi Boldogasszony. Az oltárán lévő „Csodatévő Mária" kegykép révén a település népszerű búcsújáróhely. 1831-34 között épült a klasszicista plébániaház. A „Kocsma ház" egykori káptalani fogadó, a XVIII. század végén épült. Egerszalók igazi vonzereje természeti adottságaiban rejlik. Az országban egyedülálló mésztufa képződménye az évtizedek óta elfolyó magas sótartalmú gyógyvíznek köszönhető. Csontsérülések utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló gyógyvizének hasznosítása napjainkban megoldatlan. Ennek ellenére már ma is sok külföldi keresi fel a hazai gyógyulni vágyók mellett. Ettől a helytől 2-3 km-re terül el 120 ha vízfelületű tározó tava, mely a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak kínál kitűnő kikapcsolódási lehetőségeket. Vonzerejét csak fokozzák kitűnő borai. |