| Nevét 1903-ban kapta, addig Borsodszentmárton volt. A Bél nemzetség birtoka volt, és egészen a XIV. század elejéig Felbélnek hívták. A két Bél falu megkülönböztetéséül Szent Márton tiszteletére épült templomáról Beel Szent Mártonnak, másképpen Zentmartunnak is nevezték. Az alig több, mint 400 lakosú település az Ózd-Egercsehi medencében fekszik Egertől északra. Közúton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a Füzesabony-Putnoki vasútvonalon Bélapátfalva. A falu lakóinak megélhetési forrást a földművelés és az állattenyésztés jelentett. Temploma tőle délnyugatra áll egy dombtetőn, ahol valószínű, hogy már a XII. században is templom állt. A középkorban önálló plébániaként szerepelt. Azért, hogy ne kelljen télen a nagy távolságban lévő templomba járni, 1836 környékén a régi restaurálása mellett építettek egy új kápolnát is. |