Egészen 1903-ig Szenterzsébet néven ismerték a települést. S. Ersebeth névalakban 1268-ban említi először egy oklevél, a falu templomának védőszentjére utalva. A majdnem 1300 lakosú helység a megye északi részén, a Heves-Borsodi dombságon fekszik. Közúton Pétervására felől érhető el legkönnyebben. A legközelebbi vasútállomás Mátraballa (Kál-Kápolna-Bátonyterenye vonal). A települést telkes jobbágyok, zsellérek és kisnemesek lakták. Legfőbb megélhetésüket a mezőgazdasági termelés biztosította. Nagyobb ipari üzemnek csak a Kovács-féle gőzmalom számított. Műemlék temploma a XVIII. században épült. Három lakóház, valamint az 1882-ben épített kovácsműhely őrzi a népi építkezés emlékeit. A Szabadság u.97. számú házon emléktáblával tisztelegtek a működését 1844-ben itt kezdő költő, bibliafordító, Tárkányi Béla József emlékének. |