| A megyeszékhelytől 25 km-re északra fekvő község a Bélkő oltalma alatt már a középkorban létezett. Közúton is és a Füzesabony-Putnoki vasútvonalon is jól megközelíthető. Lakosainak száma meghaladja a 3300-at. A falu neve 1903-ig Apátfalva volt és 1945 előtt Borsod megyéhez tartozott. Összetett típusú település, patakmenti és útmenti jelleggel. Nagyon régen lakott község. A feltárások során a fiatalabb kőkor leletanyagai és IX-X. századi temető került felszínre. Nevét a Bél nemzetségből kapta. A vadregényes környezetbe II. Kilit egri püspök alapított apátságot a ciszterci szerzeteseknek. Puritán építészeti stílusukban 1232-ben apátsági templomot és kolostort építettek. 1495-ben Bakócz Tamás egri püspöknek engedték át jövedelmeit, és innentől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt. Három nagyobb ipari üzem működött a községben: az Egercsehi Kőszénbánya, a Bélapátfalvi Portland Cementgyár Rt. és a Ferenc Ágoston-féle cserépkályhagyár. Az Apátfalvi keménycserép-gyárban előállított termékek híre a határon túlra is eljutott. A későromán stílusú háromajtós bazilika - Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma - mellett a plébániáról tudjuk, hogy már a XIV. században létezett. Feltehetőleg az apátsággal együtt kezdték építeni. Hét népi műemlék lakóház is található a faluban. A táborozásra, fürdésre, kirándulásra, kikapcsolódásra várókat 16 vendéglátóhely várja. |