| A község 1903-ig Sár, 1950-től Pálosvörösmarttal egyesülve Abasár néven a Keleti-Mátraalján, Gyöngyöstől 9 km-re északkeletre fekszik. A település névadója az Aba nemzetség. A hagyomány szerint itt alapított monostort és apátságot a bencések számára Aba Sámuel király 1042-ben. A falu határában található a természetföldrajzi kuriozitás, a Tatármező, amely a jégkorszakból visszamaradt jégfolyások területe. A település műemlékei szorosan kötődnek Aba Sámuel nevéhez. Első írásos említése 1261-ben történt Saar névalakban. Sár is és Pálosvörösmart is zsellérfalu volt 1848-ig. A szőlőművelés és a bortermelés mellett a pálinkafőzés és a malomipar biztosította a lakosság megélhetését. Római katolikus templomát kőtemplomként említik, amelyet több ízben restauráltak és bővítettek napjainkig. A XVIII. század végén épült Baldácsi-kastélyban ma könyvtár működik. A Baldácsi család építtette azt a pincesort, amelynek lejárójánál volt Aba Sámuel állítólagos sziklába vájt sírja. Emléktábla őrzi ezt a helyet. A XVIII. században épült Kapás-házban 1981-ben nyitották meg a táj szőlőművelését bemutató kiállítást. Itt láthatók az egyedülállóan ritka szőlőművelő eszközkészlet a középkortól és a nemzetiségi monostor emlékei. A település II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása alkalmából emelte a Meg nem születettek emlékművét a falu központjától néhány száz méterre. |