| A mai Újszentmargita középkori elődje a Koponya csárda környékén keresendő, s határa döntően a mai község területére esett, a faluhelyet 1952-ben szakszerű régészeti kutatással hitelesítették. Maga a falunév a templom védőszentjére utal, antiochiai Szent Margitra. Szentmargita az egri egyházmegye ősi birtokállományához tartozott. A tatárjáráskor jelentős pusztuláson mehetett keresztül. 1947 január 1-vel Szentmargita önálló nagyközséggé alakulhatott Újszentmargita néven. Így a hajdani középkori falu, majd uradalmi központ véglegesen elvált Polgártól. Újszentmargita határa a megalakuláskor 12186 hektár volt, lakosainak száma pedig 2264 fő. |