| Nyíradony Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán helyezkedik el, 96,6 négyzetkilóméteren. Írásos emlékeink szerint Adony és a szomszédos Gúth már a 9. században lakott hely volt, pontosabban az Árpád-kori Gúth-Keled nemzettség első Szabolcs megyei szállásközpontjául szolgált. A tatárjárás során rombolták le a gúthi monostort, ahol az első magyar remontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, majd a 18. században említik újra az írásos források Adonyt, amely Károlyi Imre gróf templom építése után egyre jelentősebb szerephez jut, mint székhelyközség. A kedvezőtlen természeti adottságok ellenére lendületes fejlődés tapasztalható az 1970-es évektől. Az elért eredményekben nagy szerepet játszott a település vallásossága, az itt élők büszkesége és tenni akarása. A műemlékként is számon tartott görögkatolikus templom végleges formáját 1812-ben kapta meg, amely a későbbi barokk stílus jegyeit viseli. A római katolikus templom homlokzatán a Gencsi-uradalom címere látható. 1992. január 1-től Nyíradony a Dél-Nyírség Ligetalja tájegység egyetlen városa, lakói alkalmazkodtak a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz. A 7750 fős Nyíradonyban közel 300 egyéni vállalkozó, mintegy 180 mezőgazdasági kistermelő és 30 társas vállalkozás alkotja a vállalkozói szférát. A város középtávú terveiben szerepel a kommunális hulladék korszerű elhelyezésének megvalósítása, az új lakónegyed kialakítása, valamint középfokú oktatási intézmény létrehozása. A homokháti dombságot övező Gúthi erdő panorámája, jótékony természeti hatása, gazdasági erőforrása mellett jelentős rekreációs tényező, s meghatározó a település arculatának megítélésében. Nyíradony a klasszikus városiasodás időszakát éli, ahol nem a konkrét fejlesztési ütemezés, sokkal inkább a mentális finomodás, illetve a hozzáillő arculat kialakítása a legfontosabb. |