Nagyhegyes
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
KistérségHajdúszoboszlói
Irányítószám4064
KSH kód9478
Népesség2665 fő
Terület13276 m2
Népsűrűség20.1 fő/km2
íA Debrecentől 30 km-re nyugatra fekvő település története I. István korába nyúlik vissza, aki egy alapító levélben intézkedett, hogy “Hegyesegyházas” községben templomot kell építeni. A középkori falu a törökdúláskor elpusztult, majd Mária Terézia idején újra benépesült a vidék, ekkor alakult ki a népes tanyavilág, amely legnagyobb kiterjedését az 1945-ös földosztás után érte el. Nagyhegyes önálló község 1952 -ben alakult meg, tőle nyugatra 1952-53-ban megépült a Keleti-főcsatorna, 1956-ban villamosították, s kövesút épült a faluhoz. Az 1960-as években több termelőszövetkezet, valamint a Hortobágyi Állami Gazdaság működött a község területén, ezek a mezőgazdasági szervezetek az 1990-es évek privatizációja során megszüntek, illetve átalakultak, a lakosok jórésze ma saját földjén gazdálkodik. A község határában található az Elepi majorság. Az 1961-es földgázkitőrést követően megindult a földgázkitermelés, a község határában működik a Nagyalföldi Kőolaj-és Földgáztermelő (MOL RT.) üzeme. A rendezett, sakktáblás utcaszerkezetű község közműellátása csaknem 100%-os, a kommunális ellátás megfelelőnek mondható. 1996-ban avatták fel az adományokból épült új ökomenikus templomot. A Debrecentől 30 km-re nyugatra fekvő település története I. István korába nyúlik vissza, aki egy alapító levélben intézkedett, hogy “Hegyesegyházas” községben templomot kell építeni. A középkori falu a törökdúláskor elpusztult, majd Mária Terézia idején újra benépesült a vidék, ekkor alakult ki a népes tanyavilág, amely legnagyobb kiterjedését az 1945-ös földosztás után érte el.Nagyhegyes önálló község 1952 -ben alakult meg, tőle nyugatra 1952-53-ban megépült Keleti-főcsatorna, 1956-ban villamosították, s kövesút épült a faluhoz. Az 1960-as években több termelőszövetkezet, valamint a Hortobágyi Állami Gazdaság működött a község területén, ezek a mezőgazdasági szervezetek az 1990-es évek privatizációja során megszüntek, illetve átalakultak, a lakosok jórésze ma saját földjén gazdálkodik. A község határában található az Elepi majorság.Az 1961-es földgázkitőrést követően megindult a földgázkitermelés, a község határában működik a Nagyalföldi Kőolaj-és Földgáztermelő (MOL RT.) üzeme. A rendezett, sakktáblás utcaszerkezetű község közműellátása csaknem 100 %-os, a kommunális ellátás megfelelőnek mondható. 1996-ban avatták fel az adományokból épült új ökomenikus templomot.