A közel 5400 fős mezőgazdasági jellegű nagyközség a megyeszékhelytől közúton 18 km-re, vasúton 24 km-re fekszik. A település az Árpád-korban alakult ki a Nyírség és Sárrét találkozásánál. Északi határrésze nagyrészt erdő borította terület, amely tájvédelmi körzet különleges madár- és növényvilága miatt. Ezen a területen szőlő- és gyümölcsöskertek, valamint futóhomok is található. A déli határrész jól termő öntés- és vályogtalajú, mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. A honfoglalás előtt gótok, hunok, avarok, szarmata jazigok éltek a vidéken, ez utóbbiak építették azt a védőárkot, amelyet itt Ördögároknak neveznek. A községről az első írásos adat 1219-ből való, amikor az Ákos-nemzettség birtoka volt. Hosszúpályi a török időkben majdnem elpusztult. A Rákóczi szabaságharc idején a fejedelem és a kuruc katonaság a közeli nyírfa erdőkben táborozott. A rendszer változás után megindultak a kisebb vállalkozások, de nagyon hiányzik az ipari fejlesztés a munkahely teremtés. A község az erdőspuszták régiójaként Debrecen agglomerációs körzetének része, ami a jövőbeni fejlődését meghatározhatja. |