| Hajdúhadház Magyarország tájföldrajzi katasztere alapján a Dél-Nyírséghez tartozik, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye határán helyezkedik el. Belterülete 672 hektár, külterülete 8865 hektár. Lakossága: 12.980 fő. Hadház már az időszámítás előtt is lakott település volt, amit a határában régészek által talált tárgyak és eszközök is tanúsítanak. Bocskai István fejedelem 1605. december 12-én kelt szabadalom levelével kb 1000 hajdút telepít le a településre. A hajdúk a későbbiekben hadra foghatók voltak, így harcoltak a Rákóczi fejedelem felkelésében, valamint az 1848-49-es szabadságharcban is. Hadház 1872-ig szabad hajdú város volt, 1872-től 1886-ig rendezett tanácsú város volt, míg 1887-től 1923-ig nagyközség. Újra rendezett tanácsú város 1924-től 1929-ig, majd 1935-ig város, 1936-tól ismét község egészen 1989-ig. Hajdúhadház és Téglás községek egyesítésével 1989. március 1-től Hajdúhadháztéglás néven város lett, míg 1991. május 1-vel az egyesítést megszüntették és Hajdúhadház néven városi címet kapott. A város közigazgatása a Bocskai tér 1. sz. alatt működik, az épület együttes először szállodának készült, a későbbiek folyamán költözött ide a városháza. A főtéren látható a kéttornyú, neoromán stílusban készült református templom, a gyülekezet 1873. január 1-én avatta és vette használatba. Köztéri szobraink: A főtéren van elhelyezve Pély Nagy Gábornak a Hajdúkerület főkapítányának síremlékköve. Mellette látható Dr. Földi Jánosnak, a neves polihisztornak hadház orvosának az obeliszkje. Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra. És az I.Világháború 306 hősi halottjának szobra. A település két általános iskolával, egy művészeti iskolával, három központi óvodával és az 1994-ben megnyílt Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolával rendelkezik. |