| Derecske Magyarország keleti részén fekszik, sajátos hangulatú, nagykiterjedésű jellegzetes alföldi település. A korábbi évszázadokban mezővárosi státusza volt, a 19. század végétől 1979-ig járási székhely. Lakóinak száma a 20. században 8-10 ezer körül mozgott. Nagykiterjedésű, jó talajminőségű határában mezőgazdasági termelésre, állattenyésztésre alkalmas területek vannak. Gazdasági életének dinamikus fejlődését a szántóföldi kultúra és a kertgazdálkodás, zöldség-gyümölcs termelés biztosította, és biztosítja napjainkban is. Gazdasági életére jellemző még az utóbbi évektől prosperáló vállalkozás és kisipar. Népi iparművészeti hagyománya a településnek a 19. század végétől virágzó szűcshímzés, és a szűrrátét készítés. A szűcsök mestersége a településen virágzó juhtenyésztéshez kapcsolódott. Késztermékük az Alföld jelentős részén elterjedt ráncos női kisbunda volt, selyemmel dúsan hímzett ünnepi viseletként megjelenő darab. A rátétkészítő munkájának alapanyaga a nemez, előbb a hortobágyi pásztorviselet darabjait a szűröket készítették, majd az életmód változással lakásdíszítő tárgyak, párnák, terítők készültek e mesterség darabjaiként. A szűrrátét ma is virágzó népi iparművészeti ág, országosan ismert mesterei dolgoznak a településen. A város domináns épülete az 1842-ben épült klasszicista református templom. Szószéke és orgonája figyelmet érdemlő ipartörténeti emlék. Műemlék jellegű épülete a katolikus plébánia telkén álló 18. századi népi barokk paplak. |