Az Alpok nyúlványainak tövében fekvő város helyén a bronzkorban az illirek, a vaskorban a kelták éltek. Az I. század évtizedeiben a rómaiak Scarbantia néven "polgári" várost alapítottak. A magyarok a IX. sz.-ban érkeztek ide. I. István 1030-ban szervezte meg a várispánságot. A város a Suprun személynévről kapta a nevét. IV. László 1277-ben szabad királyi város rangot adományozott Sopronnak. A határmenti harcokban megfogyatkozó lakosság helyére németek települtek. A város Oedenburg neve először 1365-ben fordul elő. Sopron a XVI. sz. elején az ország egyik legjelentősebb keresekedővárosa volt. A külvárost Bocskai hadai 1605-ben elpusztították, majd az osztrák császári seregek égették fel. A belvárost reneszánsz stílusban építették újjá, majd az 1679-es tűzvész után a házak homlokzata barokk stílusjegyekkel gazdagodott. A Bécset 1683-ban ostromló törökök csak sarcolták, Vak Bottyán seregei 1705-ben ágyúzták a császárhű várost. A reformkorban a lakosok 80%-a német anyanyelvű volt. Az 1921-ben tartott népszavazáson a lakosság 73%-a magyarnak vallotta magát, ezért Sopron a leghűségesebb város, a "Civitas Fidelissima" címet kapta. 1960-as évektől a turizmus határozza meg Sopron arculatát, az egyedülálló műemlék-együttes, a sok múzeum, a Lőverek erdei sok érdeklődőt vonzanak. A műemlékek felújításáért 1975-ben Sopron Európa-díjat kapott. A megyei jogú város lélekszáma ma 55 743 fő. |