| A mai város és környékének első telepesei a kelták voltak. Később, a rómaiak idején itt helyezkedett el a Castrum Ad Flexum nevű katonai tábor, amely az I. sz.-tól nagy szerepet játszott Pannónia védelmében. Moson a XI. sz.-ban lett jelentős település. Földvára fontos védőbástya volt, míg Ottokár cseh király 1271-ben el nem pusztította. Szerepét fokozatosan a IV. Béla idejében épült, magyar királynék birtokaként szerepelt Óvár vette át. 1354-ben városi jogokat kapott. A XVI. sz.-i török háborúk idején a település sokat szenvedett, többször is feldúlták a várat. A békés időszakokban jelentős fejlődésnek indult a város kereskedelme. A Rákóczi-szabadságharc idején Óvár a csaászári csapatok fontos gyülekezőhelye volt. 1766-ban a hatalmas uradalomban Mária Terézia veje, Albert Kázmér korszerű nagyüzemet hozott létre, és 1818-ban megalapította a Gazdasági Tanintézetet, amely napjainkban is a felsőfokú agrárszakember-képzést szolgálja. A város iparosodása a XIX. sz. közepén indult el. Magyaróvár 1939-ben egyesült Mosonnal. Jelenleg a város lakossága 30424 fő. A település fejlődésére nagy hatással volt az osztrák és a szlovák határ közelsége, kedvező közlekedési helyzete. A nagy idegenforgalom a sok látnivalónak is köszönhető: a vár és az azt körülvevő őspark, a Sóház, a szép barokk polgárházak, a Hanság Múzeum sok látogatót vonz. A termálfürdő és a lovasiskola, a város melletti Duna-ágak kirándulóhelyei felüdülést biztosítanak a kikapcsolódásra vágyóknak. |