A város első fennmaradt írásos említése 1162-ből származik. 1350-től Kanizsay család birtokolta a várat és a hozzátartozó területeket. 1401-ben Kapu vára biztonságosabbá tétele érdekében megépítették a Kis-Rába csatornát. 1542-ben az új várúr, Nádasdy Tamás átépíttette a várat, majd megkezdték a katonák betelepítését, mivel a törökök betörtek a Rábaközbe. Kapuvár 1558-ban már mezőváros volt, amelyet egy időre elfoglalt a török sereg, 1671-ben pedig a kincstár kezelésébe került. I.Lipót kivált-ságlevelet adott a városnak, melyet 1681-ben Eszterházy Pálnak adományozott. 1705-ben Vak Bottyán kurucai vették be, majd a visszafoglalt várat 1709-ben felrobbantották. 1809-ben Napóleon katonái sarcolták a várost. 1849-ben Kapuváron zajlott a szabadságharc egyik csatája. A várost évszázadokon keresztül virágzó mezővárosa és állattenyésztése éltette. A fokozatosan iparosodó település 1969-ben nyerte el a városi rangot. Jelenleg a lakosság lélekszáma 10641 fő. A feltörő termálvíz gyógyfürdővíz minősítésű. Jelentős a város gyógy-idegenforgalma. Kirándulásra ajánlott hely a közeli Öntésmajor területén létesült Hanság Élővilága Kiállítás, valamint a Hanság Tájvédelmi Körzet területén található Esterházy Madárvárta. A város történetét, népviseletét mutatja be a Rábaközi Múzeum. |