| a Velencei-tó déli partjának 8000 lakost meghaladó városa (1989-ben nyerte el a városi rangot), kiemelten üdülőkörzet. A városhoz több településrész kapcsolódik, mindegyikük középkori falvak újrabenépesült utóda: a Gárdonnyal teljesen egybeépült Agárdon kívül Dinnyés (korai neve Méd volt) és Zichyújfalu (Szerecseny a török pusztítás után nem népesült újra). Műemlékei: a későbarokk református templom, Dinnyésen a klasszicista, 1820-ban épült római katolikus kápolna. Agárdon született Gárdonyi Géza, kinek szülőháza ma emlékmúzeum. Figyelemre érdemes Zichyújfalun a Zuchy-család kúriája (a település nevének előtagját a birtokos családról kapta). Gárdony fejlődését a strand- és fürdőélet megindulásának köszönheti a két világháború között. 1926-ban alakult a Fürdő Betéti Társaság, Boné Gyula helyi földbirtokos a család kastélyából alakította át a Sirály panziót és strandfürdőt , melynek utódja ma is működik. A város szálláshelyei nyaranta több ezer vendéget képesek befogadni, az étkezési lehetőségek is változatosak. A természetkedvelőknek nyújt lehetőséget a Chernel István madárvárta, melynek segítségével a Gárdony és Pákozd területén fekvő madárrezervátum madarai figyelhetők meg. |