| A török alatt elnéptelenedett Felső-Pusztaszer bérlője, majd birtokosa Kecskemét városa volt. A kecskeméti gazdák a 19. század közepéig legelőül használták, majd ezt a pusztát is feltörte az ekevas. A fölosztott legelőn a kecskemétieken kívül sok szegedi és kisteleki gazda vert gyökeret. A tanyákkal benépesült puszta 1881-től 1934-ig Kistelekhez tartozott és csak 1934-ben vált önálló községgé Felső-Pusztaszer néven. A község magvának kiépülése az ötvenes évektől erősödött föl. A községhez tartozó Munkástelep 1934-ben, szegényparaszt családoknak parcellázott településrész. Határának dél-délkeleti része a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik, az itt elterülő Dongér-tó, népi nevén Büdösszék természetvédelmi terület. A község nevezetessége a Kecskemét városa által emelt milleniumi emlékoszlop. Az 1911-ben épült árpádhalmi elemi népiskolát áttelepítették az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. |