| A településhez a magyarság történetének jelentős eseményei kötődnek. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei e helyen "ejtették meg szerét az ország dolgá-nak". A 11-13. században az Ond ve-zértől származó Bor-Kalán nemzetség itt építette fel Szer monostorát. A régészek Szer monostorán kívül az Árpád-kori falu számos lakóházát és templomát is föltárták. A tatárjárás után a falu újjáépült és a 15. sz.-ban a mezővárosok sorába emelkedett. 1553-ban 93 kapu (ház) után adózott. Az 1596 utáni török hadjáratok során pusztult el és 1630-ban már Puszta-szer néven említik. A hódoltság után a királyi kincstár elnökének, 1803-tól az itáliai Pallavicini családnak a birtoka. A Pallaviciniek bevezették a majorsági gazdálkodást és a század végén az uradalom központjává Sövényházát, a mai község elődjét tették. 1945. márc. 29-én itt kezdődött a földreform végrehajtása, az "új honfoglalás". Sövényházának 1974 óta - a hely történetéhez méltón - Ópusztaszer az elnevezése. A község belterülete az 1950-es évek óta épül. A volt kastély ma szociális otthon. Építészet- és gazdaságtörténeti jelentőségűek Hantháza major még meglévő épületei. A milleniumra épült Árpád-emlékmű körül az 1970-es években Nemzeti Történeti Emlékpark létesült.
A NEMZETI TÖRTÉNETI EMLÉKPARK
A honfoglalás és a földosztás eseményeinek megörökítésére létesítendő emlékpark alapelveit Erdei Ferenc fogalmazta meg még 1970-ben, javaslatára országos emlékbizottság alakult. E kezdeményezés alapján 54 hektárnyi területen 1973-ban megkezdődött az emlékpark, hazánk legújabb szabadtéri néprajzi múzeumának tervezése, majd 1979-től az ásatások által feltárt monostor romja körül a gyűjtemények telepítése. A munkálatok napjainkban is folytatódnak. Csongrád megyére elsősorban a mezővárosi és tanyai életmód volt a jellemző a századfordulón, ezért ennek az életmódnak a táji változatait mutatja be a skanzen. Egyedülálló látnivaló az új körcsarnokban elhelyezett Feszty-körkép (a magyarok bejövetelét ábrázoló panorámakép), valamint az itt látható kiállítások. |