| A falu nevét középkori, Szent. Fábián és Szent Sebestyén vértanúknak szentelt templomáról kapta, s azzal együtt pusztította el a török a 16. századra már népessé vált települést. A hódoltság után még 1852-ben is puszta, ettől kezdve fokozatosan települt újjá kizárólag magyarokkal. 4000 éves földpiramison álló, gótikus templomának romja műemlék jellegű, népi műemléke a Cserna-féle szélmalom. Az új templomot 1932-ben szentelték föl. A két háború között a Rosenthal Adolf birtokolta Jánosmajor modernül fölszerelt gazdasága és két négyhengeres motorosmalom éredemel említést. Ez idő tájt még tipikus tanyai település, úgynevezett pusztaközség, a későbbiekben fokozatosan csökkent a külterületi népesség aránya. |