| A Hernád bal parti sík területén elhelyezkedő község. Állomása mintegy 2 km-re található a Szerencs-Hidasnémeti szárnyvonalon. Autóbuszjárat köti össze Miskolccal és Novajidrány vasútállomásával.
A Váradi Regestrumban 1215-ben Vislu néven szerepel. Későbbiekben Egyházas-Vizsoly néven ismerjük, mely meglévő templomára utal. A honfoglalás után az Aba nemzetségé. A 13.sz-ban találtak itt otthonra a „Királyné németjei". Vizsolyban volt a 10 német falu ispánsági központja. Később a nagyhatalmú Amadé nádor birtoka, ítélkező helye. Jelentőségét növelte, hogy a falun vezetett keresztül a „Via Regia", a Lengyelhon felé vezető fontos kereskedelmi útvonal. Róbert Károly a Drugeth családnak adományozza. Drugeth Fülöp nádor itt tartja ispáni-nádori székét. Többször híjva ide közgyűlésre Abaúj-Sáros megye nemeseit. Később a Perényieké. Ebben az időben itt vívják a megyei perdöntő gyalog- és lovaspárbajokat. 1589-től Rákóczi Zsigmond egri főkapitány a birtokos. A török időkben a korábban virágzó község hanyatlásnak indul. 1715-ben csak 5 jobbágy lakja. Az újratelepítés csak a 18.sz. végén indul meg.
Az erődfallal körülkerített református temploma a középkor egész stílusfejlődését magán viseli a 11.sz-tól kezdve. Országos hírét belső freskóinak is köszönheti, ahol 4 évszázad (12-15.sz-ok) freskóművészete látható. A templom mellett nyomtatták ki 800 példányban 1590-ben az első teljes magyar nyelvű Bibliát. A fordítást Göncön Károli Gáspár végezte. A munkát több gazdag földesúr támogatta: Rákóczi, Mágóchy, Báthory István, Drugeth István. Egy eredeti példány a templomban látható. |