Település a Hernád bal oldalán, már árvízmentes teraszon a Zempléni-hegységtől nyugatra. A falutól kb. 1 km-re két megállója is van a Szerencs-Hidasnémeti vasúti szárnyvonalon. Autóbusszal elérhető Miskolc, Encs, Novajidrány vasútállomás.
A falu neve először 1214-ben jelenik meg Vilman formában oklevélben. Az Árpád korban azon 10 falu egyike, melyekbe a királynő az 1220-as években németeket telepített le. A királynői birtoknak Vizsoly volt a központja. A tatárjárás után a Regéci vár tartozéka. 1333-ban már szerepel a pápai tizedjegyzékben. 1383-ban a település és a vízimalom is a göncruszkai pálosok birtokában van. 1427-ben mint jelentős falu Brankovics szerb vajdának adózik. A kettős királyság éveiben sokat szenved a hadaktól. Később a török pusztítja el, melyet az elnéptelenedés követ. A normális élet csak az 1720-as években indul meg. 1770-ben jelentős postaállomás, mely a vasút megépülte után veszti el jelentőségét.
A falu gótikus eredetű református temploma a 16.sz-ból való; többször átépítették.
Jelentős a községben a cigányság aránya. |