A Bükklába szelíden hullámos peremén, a -patak mentén elterülő község. Áthalad rajta a 3.sz. főközlekedési út. Helyzetéből adódóan több nagyvárossal van autóbusz összeköttetése.
A környéken kőkorszakból származó telepet tártak fel a régészek. A honfoglaló magyarok is megtelepedtek a vidéken, habár az első írásos emlékek csak a 14.sz-ból maradtak ránk. A valamikori pogány településen e században már állt a Szent Miklós tiszteletére épített egyház. A területen több köznemes és egyház rendelkezik részbirtokkal. A 15.sz-tól a 18.sz-ig két helységet: Alsó- és Felsővathát jeleznek az oklevelek. A 16.sz-ban birtokosként megjelenik a Tibold család.
A török a 16.sz. közepén felégeti, majd a késedelmes adófizetés miatt támadja meg. Az újraépült falu a hozzátartozó járással együtt teljesen elpusztul a mezőkeresztesi csata következtében. Új telepesek csak 1730 körül érkeznek a puszta helyre.
1812-ben a községben született Szemere Bertalan, aki 1849-ben belügyminiszter, majd miniszterelnök volt. Birtokai voltak itt az Eötvös családnak is. B. Eötvös József itteni tapasztalatai alapján, itt írta a Falu jegyzője c. művét.
Barokk római kat. temploma és szintén barokk Odescalchi kastély a 18.sz. során épült fel. |