Kazincbarcika közelében, a Sajó völgyben található falu a Bán-patak torkolata mellett. Megállója van a Miskolc-Ózd vasútvonalon és áthalad rajta a 26.sz. főközlekedési út. Helyzetéből adódóan sok buszjárat érinti.
A település az Árpád korban a Miskoucz nemzetség birtokterületéhez tartozott, s a Bán-patak két oldalán feküdt. Első említése 1237-ből származik Wodna alakban, ami a szláv voda - víz - szó származéka. Kora középkori várának csak feltételezett helyét ismerjük. A 14-15.sz-i birtokvitát a Rátoldok és a Kazai-Kakas nemzetség között a husziták bevonulása zárta le. A sanyargató Giskra csapatokat a várból és a környékről Mátyás seregei verik ki s rombolják le az erősséget. A török 1555-ben kifosztja, majd hódoltsági terület. Birtokosként megjelennek a Lórántffyak, akiktől - házasság révén - a Rákócziakhoz kerül a község. 1711 után kamarai birtok.
A pálosok által a 13.sz-ban emelt templomot a reformátusok foglalják el és 1695-ben átépítik. Az 1862-es nagy tűzvészben a faluval együtt elpusztul. Mai templomuk 1863-ban, adományokból épült. |