Az Uppony-hegység ÉNy-i szélén elhelyezkedő település. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Ózddal.
A Bükktől jóval idősebb Upponyi-hegység mészkövébe a Csermely-patak inpozáns szurdokot vágott be. Az itt található kőfülkéből ősemberi eszközök kerültek elő. Államalapításunk után királyi bölényvadászok éltek a közeli Várhegy várában. Valószínű, hogy a Dedevár alig látható romjai e kis alapterületű, toronyszerű építmény maradványai. A környék több más lelettel is büszkélkedik: kelta aranykincsek, 11-12.sz-i királyi vasolvasztó kemencék maradványi. A 15.sz. végén a Bélháromkúti apátságé, majd Szarvaskő várának tartozéka. A török időkben hódoltsági terület a nagyrészt egyházi birtok: az apátság és az egri káptalan osztozik a területén. A katolikus befolyás miatt a reformáció nem terjedt el.
Fazola Henrik a 18.sz-ban itt talált vasércet az ómassai kohója számára.
A település környéke - az Upponyi szoros, a Lázbérci víztározó - csodálatos túraterület. Áthalad itt az OKT és a Kohász kék sáv jelzése. |