A megye északi részén a szlovák határ mellett, a Hernád északi mellékvizének - a Szártos pataknak - lapályos völgyében található község. Itt ér véget a 3.sz. nemzetközi főútvonal. Határában non-stop nemzetközi közúti határátkelőhely működik. Rendszeres autóbuszjárat csak a Hidasnémeti vasútállomással köti össze.
A község a német betelepítésű háromfalu egyike. A tornyos előnév arra utal, hogy e falvak közül itt volt egyedül tornyostemplom. A területen már a bronzkorban népes település létezett. Első említése egy 1220-ban kiadott oklevélben történik. Az 1300-as évek elején gyakran tartottak itt megyegyűléseket, 1349-ben pedig nádori gyűlés színhelye. A 15.sz-ban gazdag és népes helység, határában vámot is szedtek. 1440-ben Perényi váltság fejében a huszita Giskrának adta. Ettől kezdve gazdasága hanyatlani kezd.
A 16.sz-ban a török is rendszeresen pusztít, melyet fokoz a pestisjárvány.
1715-ben mindössze 11 jobbágyot írnak össze.
A trianoni „békét" követően határközség, vasúti megállóval.
Református temploma a 15.sz-ból való, gótikus építmény. |