| Kisközség a Bódva-völgyében az Alsó-hegy nagy karsztfennsíkjának meredeken letörő déli lábánál. A 27.sz. főközlekedési út utolsó települése a korlátozott forgalmú és nyitvatartású határátkelő előtt, vasúti végállomás.
A község első írásos emléke 1235-ből származik, amikor Imre király a települést Chepán nevű hívének adományozza. E korban Nádasd a falu neve, amit a Bódva-folyó kiöntéseiben elszaporodó nádról kapott.
A török pusztításai elől lakói elmenekülnek, majd a békésebb időkben visszatérnek. A település és környéke 1693-ban a Gyulay család birtokába kerül. Az itt álló udvarházat ők alakítják át barokk kastéllyá, melyről Bél Mátyás is említést tesz. 1793-ban itt vendégeskedik Robert Townson angol világutazó, aki elsőként említi az Alsó-hegy üregeit, zsombolyait 1797-ben kiadott útikönyvében. A kastély 1879-ben Hadik Béla tulajdonába kerül. Örököse, Hadik János átépíti a kastélyt és évekig tartó munkával alakítják ki a 7 hektáros angolparkot. Különleges fagyűjteménye ma is komoly érték. A nagy létszámú cigány lakosság talán nem tüzeli el...
A vasútállomástól induló sárga sáv jelzés a legszebb karsztterületeken halad végig. |