Tolcsva
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségSárospataki
Irányítószám3934
KSH kód28051
Népesség1955 fő
Terület1649 m2
Népsűrűség118.6 fő/km2
A Zempéni-hg. keleti oldalán a Hegyalja nevű híres bortermelő vidéken található népes település. A falu a Tolcsva-patak kiszélesedő völgyében, szőlőborította dombok ölelésében húzódik meg. A községtől 3 km-re, Vámosújfalu területén állomása van a Miskolc-Sátoraljaújhely vasútvonalon Olaszliszka-Tolcsva néven, ahonnan sűrű autóbuszjárat közlekedik a településre. Közelében halad a 37.sz. főközlekedési út. A korai középkorban Tolcsvatőnek hívták és vár is állt a határában, mely teljesen elpusztult. Középkori temploma 1280 körül épült és szerepelt az 1332-es pápai tizedjegyzékben. Később - 1809-ben - itt őrizték rövid ideig a Napóleon elől rejtegetett magyar koronát. A középkorban arany- és ezüstérc bányászata folyt a közeli hegyekben. A török időkben behódolt, de ennek ellenére 1680-ban elpusztítja a pogány. Görög katolikus temploma 1760-ban, a mai református istenháza 1830-ban, a zsinagóga 1865-ben épült. Korai barokk stílusban építette a 17.sz. közepén az akkori birtokos Lórántffy Zsuzsanna azt a kúriát, melyet ma Királyi udvar néven ismernek és vendégházként funkcionál. A gazdagodó településen több kúria, udvarház épült a borból és kereskedelemből befolyt pénzből a 17-18.sz-ban: a barokk Bónis-Dessewffy kastély, a többször átépített Szirmai kúria, a klasszicista Kurucz- és Waldbott házak. A településen a Tokaji bor nagyüzemi palackozása folyik. Bormúzeuma előzetes engedéllyel látogatható.