| A megye keleti részén, a Tokaji(Nagy)-hegy nyugati lábánál található nagyközség. A síkság és a hegyvidék találkozásánál elhelyezkedő települést érinti a Miskolc-Nyíregyháza vasútvonal, viszont rendszeres autóbuszforgalma nincs.
A terület több évezrede lakott: kő-, bronz-, és honfoglaláskori emlékek kerültek a felszínre. A monda szerint maga Árpád ajándékozta a földet kedvenc kabar származású vezérének Turzolnak. Valóságalapja, hogy az ásatások honfoglaláskori vezéri sírt tártak fel a Mester-völgy bejáratánál.
(Könyves) Kálmán király 1110-ben itt tartott országgyűlést. Az itt elfogadott törvények legismertebb cikkelye: „A boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak."
A tatárjárás során elpusztul, majd IV. Béla kiváltságokkal segíti fejlődését. Zsigmond idejében Debrői Istváné Tokaj várával együtt. Az 1517-ben kiadott urbárium már mezővárosként említi. A 16-18.sz. zivataros időszakában a pusztítások, veszteségek ellenére fénykorát éli a város. A boreladásokból jelentős bevételekre tesznek szert. Ekkor pallosjoggal is rendelkezik.
A 16.sz. közepére gyakorlatilag reformátussá lesz a lakosság, s 1562-ben itt tartanak zsinatot az új hit követői. Az 1711. utáni békés kor a további fejlődés, gazdagodás időszaka.
Több műemlék érdemel figyelmet: a Rákóczi ház a Rákóczi pincével, a gótikus eredetű, barokk római kat. templom, a 18.sz. végén épült, késő barokk református templom. Több kúria mellett szép látvány a Terézia-dombon fehérlő, érdekes formájú barokk kápolna.
A település központjából indul az ún. panoráma út, melyen autóval kapaszkodhatnak fel a Kopasz tetejére, a TV toronyhoz. A természetet kedvelők növény- és állatritkaságokkal találkozhatnak, vagy átgyalogolhatnak Tokajra a piros sáv turistajelzésen. |