| A Zempléni-hegység DNy-i peremén, a Szerencs-patak oldalvizekkel szabdalt hullámos völgyében található ismert település. A hegyaljai borvidék egyik fontos községe. Állomása van a Szerencs-Hidasnémeti szárnyvonalon, s rendszeres autóbuszjárat köti össze a 10 km-re lévő Szerenccsel.
A régészeti leletek szerint a terület több ezer éve lakott. A falu elnevezése valószínűleg vallon eredetű, s irtást jelent. Az ezredforduló táján megtelepedett vallonok hozták magukkal a szőlővesszőt, melynek telepítéséhez ki kellett irtani a bozótot.
A község neve először 1255-ben fordult elő oklevélben. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben szerepel plébániája, mely már akkor is a mai helyén állt.
A község ÉK-i határában épült fel az első vár, valószínűleg a tatárjárás előtt. A birtokosok nevét csak a 14.sz. végétől ismerjük. Ekkor Debrőy Istváné, majd több zálogosítás után Brankovics Györgyé. Mátyás idején lesz Szapolyi birtok. János király Ferdinánddal vívott harcai során válik az erődítmény romossá, majd köveit széthordják.
A reformáció nehezen terjedt el, majd a jezsuiták erőszakos működése idején sokan visszatértek a katolikus hitre.
A Rákóczi család a 17.sz. közepén lesz birtokos. A lakosság 1711 utáni nehéz helyzetét fokozza az 1739.évi pestisjárvány.
Postaforgalma a 14.sz-ig vezethető vissza, de az ipari fellendülés 1566-tól indult, mikor a Bécs-Kassa útvonalat meghosszabbítják Tokajon keresztül Szatmárig.
A települést többször pusztította tűzvész: 1810-ben gyújtogatás miatt (a tetteseket felakasztották), majd 1813-ban, 1861-ben, 1884-ben. Tállya kereskedelmében fontos szerepet játszottak a zsidók: míg 1770-ben csak egy családról tudnak, már 1820-ban 230 főről szólnak a dokumentumok. Ekkor Hegyalja legnépesebb települése. E virágzást teszi tönkre a század végi filoxéra.
Az ellenállóbb szőlőfajták, az 1928-ban megnyitott kőbánya egyre több munkalehetőséget biztosít az itt élőknek.
A Tállyán készült híres bor több ismert személyt ihletett: ezzel kínálta Draskovics bíboros, kalocsai érsek 1562-ben Gyula pápát, II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajos francia királyt, s II. János Pál pápa is tállyai aszút ivott magyarországi látogatása során.
Itt kezdte el a Biblia fordítását Károli Gáspár. Itt halt meg, s a helyi temetőben nyugszik Lavotta János, híres zeneszerzőnk, a verbunkos királya. Barokk református temploma 1753-ban épült, a katolikus istenháza alapjai középkori eredetűek, s csak 1720-ban kapta barokk formáját. Az evangélikus templomban keresztelték meg 1802-ben Kossuth Lajost. Híres az itteni Rákóczi pincelabirintus, a Rákóczi kúria, a Balogh kúria. A települést több szép épület, szobor, kiállítás színesíti. |