| A Hernád völgyének nyugati permén a Vadász-patak torkolatánál, Miskolctól 15km-re található kisváros. A Cserehát déli kapuja állomással rendelkezik a Miskolc-Hidasnémeti vasútvonalon, s áthalad rajta a 3.sz. nemzetközi főútvonal. Itt ágazik el a Cserehát belseje felé vezető egyik legfontosabb közlekedési útvonal.
A terület régóta lakott: kő- és vaskori leletek, avarkori urna, honfoglalás kori csontvázak kerültek elő. A település neve először IV. László király 1280-as oklevelében fordul elő Zegzon alakban, melynek jelentése: szikes völgy. A 15.sz. elejétől kisebb megszakításokkal Perényi birtok. A reformáció, majd az ellenreformáció évtizedeiben is viszonylag nyugalom van, mivel a Perényi család maga is terjesztője volt a reformata hitnek, majd a későbbiek során sem háborgatták hitükben alattvalóikat. A reformáció idején a protestánsok birtokába került templom már a 14.sz-ban állott. A 16.sz-ban lőréses kőfallal erősítették meg, melyet vizesárok is védett. A támpilléres, gótikus templom szép szerkezeti elemeket őriz a román kor idejéből is a gótika mellett.
A török időkben Fülek várának eleste után a vidék is állandó zaklatások árnyékában élt. Bár évi adót fizetett Budára, a sarcolást, gyújtogatást nem kerülhette el. 1588-ban a környéket végigrabló török hordákat Rákóczi Zsigmond egri kapitány seregei a Szikszó melletti csatában szétverték és megfutamították. A török zaklatások megszűntével sem nyugodtabb az élet. A Habsburg ellenes harcok jeles vezérei mind megfordultak e helyen. 1679-ben Thököly csapatai semmisítik meg Laborda császári vezér Aszalót prédáló csapatait. A csatáról készült dombormű látható Budapesten a milleniumi emlékmű talapzatán, Thököly szobra alatt.
A folytonos harcok mellett elemi csapások is tizedelik a települést. 1848. dec. 28-án a szikszói ütközetben Mészáros Lázár seregei visszaverik a Kassa felől nyomuló Schlick császári fővezér seregét. 1852-ben tűzvész pusztít: 472 épület és két templom válik a lángok martalékává. A több évszázados várost a sok csapás után saját kérésre minősítik vissza nagyközséggé. Ennek ellenére továbbra is a Dél-Cserehát kereskedelmi és vásározó központja. A század végi filoxéra a híres szőlőket teljesen elpusztítja, ami tovább rontja a helység lehetőségeit.
Trianon után Abaúj megye megmaradt részének 1920-38 és 1945-50 között székelye. Városi rangját 1989-ben kapta vissza. |