| Gazdag történelmi hagyományokkal bíró város a Szerencs-patak mentén. A Zempléni-hegység, a híres Hegyalja déli kapuja. Fontos vasúti és közúti csomópont. Regionális autóbuszközlekedési központ.
A terület már több ezer éve lakott: az ásatások során neolit kori emlékek kerültek elő. Okmányainkban először 1219-ben fordul elő a neve, Serrach alakban. Korai történetében fontos szerepet játszott a johannita rend, akik a mocsárvidék kiemelkedő szigetén kolostort építenek, a későbbi várkastély magvát. Ezt az apátságot a tatár megrongálja. Később a bencés rend használja, majd 1294-ben már a várról is történik említés. A fejlődő település 1490-ben kap mezővárosi rangot. A város látványos gyarapodása II. Rákóczi Zsigmond idejében következik be. 1583-ban még zálogba veszi, majd 1603-ban véglegesen birtokosa lesz. Ekkor kezdődik a vár erősítése, kibővítése. Ebben az időben erősödik meg a reformáció. 1605-ben az itt megtartott országgyűlésen választják magyar fejedelemmé Bocskai Istvánt. II. Rákóczi Ferenc is gyakran időzik Szerencs várában. A kuruc szabadságharc bukása után a terület egy része a királyé, míg másik része Rákóczi Júlia révén a gróf Aspremont család birtokába jut. Ekkor nagy lélekszámú ruszin telepes érkezik a városba.
A 19.sz. második felétől meginduló gazdasági fellendülés segíti a fejlődést: a Magyar Cukoripari Rt. 1889-ben felépíti a Szerencsi Cukorgyárat. Kakaó- és csokoládétermékeket készítő üzeme 1923-ban kezd termelni. Ebben az időben több közintézmény, üzletsor épül ki, létrejönnek a városi jellegű utcasorok.
A városban és környékén több nevezetes látnivaló akad: legjelentősebb a már említett, a bencés apátság alapjain épült vár, melyet az utóbbi évtizedekben újítottak fel. Itt látható a Zempléni Múzeum a híres képeslapgyűjteménnyel. Másik értékes műemléke 13.sz-i eredetű, később gótikus stílusban átépített református templom. Óhaja szerint a templom kriptájában temették el Rákóczi Zsigmondot. A hajóban álló, késő reneszánsz vörös-márvány tumbája egyedi érték. A római kat. templom 1760-64 között épült barokk stílusban. Szemben az 1910-ben épített szecessziós fürdőház látható. A vasat, ként, jódot tartalmazó gyógyvizet már az Árpád korban is ismerték, s akkor használták is.
A cukorgyár területén, a volt „finánclaktanyában" nyitották meg 1991-ben Európa harmadik „cukormúzeumát".
A vasútállomástól indul a Kossuth túra piros sáv jelzése. |