Mezőkövesdtől DK-re, a megye déli részén elterülő jellegzetes alföldi nagyközség. Rendszeres autóbuszjárat csak Mezőkövesddel köti össze. A három matyó település egyike. A falu nevét a Szent István tiszteletére emelt templomáról kapta. Első említése 1333-ból való. A község a történelem folyamán mindvégig az egri káptalan tulajdonában volt. 1544-ben a portyázó törökök felprédálják. A visszatért lakosság az 1596-os mezőkeresztesi csata után újból menekül. Az elhagyott falu határát idegenek (kövesdiek, keresztesiek, stb.) használják, amit a káptalan rossz szemmel néz. Csak 1695 táján népesül be újra a püspökség más területéről idehozott lakókkal. A sűrűn lakott község lakói rendszeresen több hónapra elszegődtek summásnak.
Népművészetük a matyó népművészet annyi különbséggel, hogy nem fekete alapra, hanem fehér vászonra hímeztek.
Az egri káptalan fennhatósága miatt a reformáció nem terjedt el. Barokk római kat. templomuk 1759-ben épült. Több múlt századi népi lakóház hívja fel magára a figyelmet. Érdekes látnivaló a helyi tájház. |