| A Bódva-folyó összeszűkülő, magashegység jellegű szurdokvölgyében található jelentős lélekszámú község. A településen áthalad a 27.sz. másodrendű főútvonal, valamint megállója van a Miskolc-Tornanádaska szárnyvonalon. Rendszeres autóbusz kapcsolata van Miskolccal.
A helység neve a Lád személynévből ered, a Szendrő előtagot csak 1873-tól viseli. A 13.sz-i oklevelekben már szerepel a helység - birtokos családja Ládinak nevezi magát. A 16.sz-ban a terület a Bebek család tulajdonába kerül. A török időkben felvonulási terület, habár földrajzi viszonyai nem kedveznek a hadak mozgásának. Miután a pogány nem bírt Szendrő várával, dühében elpusztította Ládot, majd hódoltsági területté tette. A település csak a török kiűzése után indult fejlődésnek. A Bódván malom üzemelt, s a 19.sz-ban téglagyára is volt.
A falutól D-re, egy hirtelen falmagasodó domb tetején - a Bükk-hegyen (Várhegy) középkori kővár csekély romjai fedezhetők fel. |