| 1996. július 1-től újból városi rangot kapott 4500 lakosú település a Bódva-folyó kiszélesedő völgyében, a Szendrő-hegy Ny-i oldalán található. Jelentős közúti közlekedési csomópont a 27.sz. főút mentén, 2 vasútállomással. Az Aggteleki Nemzeti Park DK-i kapuja.
Elnevezése feltehetően a magyar Szend személynév és a rév (átkelőhely a Bódva folyón) szóból alakulhatott ki. Árpád-kori település, de neve az írott emlékekben először 1317-ben fordul elő. Szent Istvánról elnevezett egyházának papja az 1330-as években mezővárosi rangra utaló pápai tizedet fizet. A kordokumentumok alapján 1544-től mezőváros, 1623-1660 között vármegyei székhely, 1615-től 1908-ig pedig a szendrői járás központja.
Az első vár a 14.sz-ban épült ott, ahol a mai katolikus templom áll. Az 1440-es évektől az Ákos nemzetségből származó, híres-hírhedt Bebek család a birtokos. Ők fejlesztik az ún. alsóvárat egyre jelentősebb erősséggé. A 16.sz-ban felépül az ún. felsővár, az akkori legkorszerűbb haditechnikai elvek alapján.
A környék lakossága sokat szenvedett a portyázó, vagy támadásra felvonuló török hadaktól, de Szendrő várát többszöri ostrom után sem tudták elfoglalni.
A kuruc időkben többször gazdát cserél az erősség, míg 1707-ben Rákóczi parancsára felrobbantják. Az egykori várakból csak néhány rom fedezhető fel, habár a felső vár maradványainak feltárása 1997-ben elkezdődött.
Az alsóvárat övező városfal-maradványokból alakították át a négyzet alaprajzú református harangtornyot. Érdemes felkeresni az ún. Kékfestőházat, melyet feltehetően a 17.sz-ban alakítottak ki a vár tornyából. Vaskos falai közé a 19.sz-ban kékfestők költöztek - jelenleg kékfestő- és helytörténeti kiállítás látható benne. A 17.sz. végén épült késő barokk Csáky kastélyban a közművelődési központ és az oktatástörténeti kiállítás található.
A településen a nyári hónapokban strand üzemel, mely 23-25 0C-os, ásványi anyagokat tartalmazó vizével kellemes felüdülést nyújt.
Szendrő, elhelyezkedése alapján jó kiindulási pont az Aggteleki karszt barlangjainak meglátogatásához, a Rakacai-tavi horgászáshoz és pihenéshez, a Ny-Cserehát felfedezéséhez, de a helyi turista attrakciók is sok érdeklődőt vonzanak (szüreti felvonulás, íjász-napok, stb.). |