| A legészakibb magyar város, melyet Trianon óta két országba oszt a „hajózható" Ronyva-patak. Itt ér véget a 37.sz. főközlekedési út. Vasúti végállomás, illetve határátkelő a Miskolc-Sátoraljaújhely vonalon. Határában non-stop nemzetközi körúti határátkelő üzemel. Regionális autóbusz közlekedési csomópont: innen érhetők el a Bodrogköz és a Hegyköz települései. A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye.
Az első település a ami várostól Ny-ra, a jellegzetes formájú Sátor-hegy mentén keletkezett. A tatárok elpusztították a községet. Ezt követően új, védettebb helyen építik fel az új falut. Egy 1284-es oklevélben már Saturallia Wyhel néven szerepel. A tatárjárás után kővár épül a Várhegyen, s 1261-ben V. Istvántól városi kiváltságot kap. Az erősség 1558-ig védi a várost és a környéket; akkor Telekessy Imre leromboltatja. A birtokosok a Pálóczyak, a Perényiek, a Dobók, majd a Lórántffyak és a Rákóczi család.
A három részre szakadt ország peremén elhelyezkedő település sokat szenved; 1697-ben egy országos vásáron pattan ki a Tokaji Ferenc-féle felkelés. A Rákóczi szabadságharc bukása után az elvett birtokok előbb a Trautschon, majd a Bretzenheim család vagyonát gyarapítják.
1831-ben kolera, 1834-ben földrengés és 1845-ben árvíz sújtja.
Jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik: a városból - és ma a városhoz tartozó - Széphalomról irányította Kazinczy Ferenc a nyelvújítás küzdelmeit. Az itteni park sírkertjében nyugszik több családtagjával együtt. A park klasszicista stílusú múzeumában Kazinczy munkásságát bemutató kiállítást láthatunk. A közeli Borsiban (ma Szlovákia) született II. Rákóczi Ferenc. Itt járt iskolába, majd itt volt joggyakornok Kossuth Lajos, a későbbi országgyűlési követ.
Érdekes látnivaló a vasútállomás mellett az 1913-ban emelt „bortemplom". Uralja a városka főterét az 1911-ben készített szép Kossuth szobor. Az egykori megyeháza 1754-68 között épült barokk stílusban. 1820-ban klasszicizmus jegyében építették át.
A város egyik legértékesebb műemléke a pálos-piarista templom és rendház. Az első épület a 13.sz-ban épült, s temploma is állt a 14.sz-ban. Később barokk stílusban átépítették. II. József a pálosok tulajdonát a piaristáknak ítélte, akik Tokajból hozták át iskolájukat. Tanult itt Nikolaus Lenau osztrák költő, Kossuth Lajos, Kazinczy Lajos honvédtábornok, Andrássy Gyula miniszterelnök.
A görög kat. templom 1738-ban épült; gyönyörű, barokk ikonosztáza 1759-ben készült. A zsidótemetőben nyugvó csodarabbi sírját gyakran látogatják. A környék látnivalói több turistaúton is felkereshetők. A közeli Szár-hegy „Kálváriája" és Szent István kápolnája látványos túraútvonalon járható végig. A téli sportok szerelemesei sielhetnek a közeli Magas-hegy pályáin. |