| Az ország egyik legismertebb kisvárosa a Bodrog partján. Állomása van a Miskolc-Sátoraljaújhely vasútvonalon. Regionális autóbusz közlekedési csomópont: a Bodrogköz és a Hegyalja sok települése innen érhető el.
Anonymus szerint Ketel kun vezér - aki népével Kijev alatt csatlakozott a magyarokhoz - Árpád vezértől kapta a széles vidék nagy részét. Ketel utódaitól I. András király vette meg a birtokot a 11.sz. közepén, s adta feleségének, Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem lányának. A település ekkor már fontos állomása volt a Lengyelhon és Kijev felé vezető útnak. Sárospatak már 1201-ben városi rangot kapott Imre királytól. A városban született 1207-ben II. András király leánya, a későbbi Árpád házi Szent Erzsébet. Szobra a gótikus plébániatemplom előtt látható.
A vizesárokkal is védett várat a tatárok kikerülték. Zsigmond király 1429-ben szabad királyi várossá nyilvánítja.
A település egyik virágkora a Perényi család idején jön el. Perényi Péter a református hitre tér át és 1531-ben megalapítja a Református Kollégiumot, a ma is híres iskolát. A jelenlegi várat is ő építette fel. A városnak neves birtokosai voltak a Pálóczyak, a Dobók, majd az újabb fénykor a Lórántffyak és Rákócziak idejére esik. Patak ekkor egy hatalmas birtokrendszer központja. Ekkor tanít Patakon a kor leghíresebb pedagógusa, a cseh-morva származású Jan Amos Komenski. 1650 körül készíti az udvari pap Lórántffy Zsuzsannának az első aszúbort, mely később a világot is meghódítja.
A fejlődést megakasztja a török, habár a várost és a várat békén hagyja. Később állandósult a hadak járása és a zűrzavar: parasztfelkelés, kurucok, labancok. Rákóczi itt tartja 1708-ban az utolsó kuruc országgyűlést. Az elkonfiskált Rákóczi birtok új urai a Trautschon, majd a Bretzenheim, s végül 1945-ig a Windischgrätz család.
A település 1886-ban elveszíti városi rangját, s csak 1968-ban nyeri vissza. A hangulatos kisváros - a Bodrog parti Athén - műemlékekben, kulturális látnivalókban rendkívül gazdag. Leglátogatottabb a Bodrog partján húzódó Rákóczi vár, az itt berendezett Rákóczi Múzeum; a közeli, 14.sz-i gótikus vártemplom. A másik együttes a híres Kollégium: a Berna sor iskolamúzeuma, a Nagykönyvtár, a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyűjteményei, ősnyomtatványai. A Kollégium híres diákjait felsorolni is nehéz. Csak néhány ismert személy: Bessenyei György, Csokonai, Fáy András, Kossuth, Kazinczy Gábor, Gárdonyi, Móricz, stb.
A belváros - Makovecz Imre tervezte - egyedi harmóniája állítja meg a sétálót. A pihenést a végardói gyógyfürdő biztosítja.
A vártól indul a majd 60 km-es Rákóczi gyalogtúra piros sáv jelzése. |