| A Bükkalja dombokká szelídülő vidékén, a Sályi-patak völgyében található jelentős lélekszámú község. Rendszeres autóbuszjárat csak Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomással köti össze.
Neve az Anjou korban Saal volt - a Saul személynévből keletkezett - mely a falu egykori birtokosára utal. A környék már a bronzkortól lakott. A közeli Latorvár területén őskori földvár sáncai és középkori kővár romjai láthatók. A honfoglalás után az Örsur nemzetség birtoka, bár első okleveles említése csak 1348-ból származik. A töröknek 1596-tól fizetett adót.
A 16.sz-tól az Eötvös családnak is voltak birtokai e területen. A községben született 1786-ban báró Eötvös Ignác - későbbi főtárnokmester -, Eötvös József író atyja. Kastélyuk 18.sz-i barokk épület, mely később a Gorove, majd a Szinyei Merse család tulajdonába került. Jelenleg gyógypedagógiai intézmény működik benne.
Gárdonyi Géza négy évig élt itt gyermekkorában. Apja az uradalom gépésze volt. A barokk-copf római kat. temploma és az 1989-ben megnyitott tájház érdemel még figyelmet.
Az említett várakat a sárga sáv turistajelzésen Miskolcról is megközelíthetjük. |