| A megye DK-i részén, Tiszaújváros közelében elhelyezkedő, fejlődő település. Az alföldi jellegű, a Sajó hordalékos talaján települt község peremén halad a 35.sz. főközlekedési útvonal.
A falutól jó egy km-re megállóhely van a Miskolc-Tiszaújváros vasúti szárnyvonalon. Rendszeres autóbusz összeköttetése van Miskolccal, Tiszaújvárossal, de elhelyezkedéséből adódóan több nagyvárossal is.
Az Anjou korban Syeged, Szeged néven fordul elő okmányokban. A 16.sz-ban alakul ki mai elnevezése. A 14.sz-ban a Berentei és Peres családok birtokolják. A török időkben mint jelentős hely korán hódoltsági területté válik. 1599-ben a községet tűz emészti el, majd puszta. Hamarosan újjáépül, majd 1705-ben ismét elpusztul. A birtokosok egyre többen vannak és gyakran változnak.
A reformáció gyorsan elterjed - 1580-ban már önálló egyháza van. A 18.sz-ban a puszta helyet görög katolikus szláv családokkal telepítik be, minek következtében a reformátusok kisebbségbe kerülnek.
Görög katolikus temploma a 18.sz-ban épült.
A jelentős ipari fejlődés, a közeli Tiszaújváros üzemei az utóbbi évtizedekben a község nagyarányú fejlődését eredményezték. |