| Az Ó-Bükk É-i peremén, a Hangony-patak torkolatánál a Sajó jobb partján elterülő falu. A közelben megállója van a Miskolc-Ózd vasútvonalon, s rendszeres autóbusz összeköttetése Ózddal, Putnokkal.
A településtől Ny-ra alföldi jellegű öntéstalaj, K-re szabdalt dombvidék húzódik, melyek közül a Rátos-tető nevű magaslaton történelem előtti földsánc nyomai láthatók.
A honfoglalás után a Hont-Pázmány nemzetség a birtokos. A családból származó Atha kővárat is épít a terület védelmére. A Váradi Regestrumban 1219-ben már Nemeth néven szerepel. Az elnevezés a Géza fejedelem idejében Magyarországon letelepedett német eredetű Hont-Pázmány nemzetség leszármazottjaira utal. A 14.sz-ban a Bél nemzetség kiemelkedő famíliája, a Bekény család a birtokos, de hűtlenség miatt Zsigmond király elveszi tőlük a területet. A 15.sz-ban a cseh husziták bírják a várat, de Mátyás 1459-ben kiveri őket a területről.
Eger ostroma után a török kirabolja, s 1556-ban már puszta hely. Később újra népesül és adót fizet a pogánynak.
A korábban vegyes lakosság a 20.sz. elején már többségben római katolikus. A 18.sz-ból való a fa harangláb és egy védett Szűz Mária szobor. |