| A Tardonai-dombság ÉK-i részén, a hangulatos Pitypalatty-völgyben meghúzódó kisközség. A Nyögő-patak mentén található falut rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal, Kazincbarcikával.
A valószínűleg Árpád kori település első okleveles adatai a 14.sz-ból valók, mikor egy része már a diósgyőri koronauradalom tartozéka. Egy 1439-es oklevélben Lazlofawa néven írják. A 15.sz-ban a királyi birtokrészt a Szuhafői család kapja, mely aztán a község után Lászlófalvi Rinótnak nevezi magát. A terület másik ura a Bellényi család, akik I. Ulászló királytól kapták birtokukat. A két família között évszázados per folyt a tulajdonért.
A török időkben korán hódoltsági területté lett, és súlyos adót fizetett Fülekre. A falu hamar áttért a reformata hitre. A régi templomot 1706-ban építik újjá az új hit követői. E templomban keresztelték meg 1808-ban a magyar színészet későbbi nagy alakját, Egressy Gábort, aki a községben született Egressy Galambos Pál református lelkész fiaként. |