| Miskolctól É-ra, a Sajó jobb partján található település a 26.sz. főközlekedési út közvetlen közelében, a folyó által lerakott kavicsos hordaléktalajon. Vasúti megállója van a Miskolc-Ózd vonalon, valamint rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal.
A terület már a bronzkortól lakott: bronz-, vaskori leletek, szkíta urnasírok kerültek a felszínre még a 19.sz. folyamán az akkori birtokos Szirmay Alfréd ásatásai során.
Legkorábban 1291-ben említik Kereztur néven. Az elnevezés arra emlékeztet, hogy a falu 13.sz-ban már álló román stílusú templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. A középkorban bevett szokás volt, hogy nemcsak Jézus Krisztust urazták, hanem a keresztfát is.
Első birtokosa a Miskoucz nemzetség, majd a 16.sz-ban megjelenik a Bebek família. Ekkor már híres bortermelő vidék. 1572 után a koronára száll, majd a szendrői vár tartozéka. A török nem pusztítja el; adóját Budára fizeti. A hódoltság végére lakói megfogyatkoztak s a harcokban a középkori templom is elpusztult. Ennek ellenére a 17.sz. során mezővárosi rangra emelkedik, s újra emlegetik szőlőhegyeit. Később Rákóczi birtok, majd a 18.sz. elején a Szirmay családé, akik a 19.sz-ban is birtokosok.
A falu szülötte Rontó Pál, Gvadányi József író közismert alakja. |