| Nagyközség Kazincbarcika közelében, a 26.sz. főközlekedési úttól egy km-re, a Sajó közvetlen szomszédságában. A településtől mintegy másfél km-re vasútállomása van a Miskolc-Ózd vasútvonalon, s rendszeres autóbuszjáratok kötik össze Kazincbarcikával.
Első említése a Váradi Regestrumban történik 1221-ben Caza néven. A 13.sz. végén a Rátold nemzetség birtoka. E századból való egyháza is, melyet Szent Vid tiszteletére szenteltek fel. Később a nemzetség tagjai Szent János evangélista tiszteletére ágostonrendi monostort emeltek a 14.sz. első felében. 1415-ben az egyik Rátold ág - a Kazai-Kakas família - újabb birtokokkal növeli a területet. E században a község jelentősen fejlődik: mezővárosi rangot kap, majd vásártartási jogot. Ezt a virágzást szakítja félbe a török, mely többször végigrabolja a várost: 1558-ban, 1560-ban és 1562-ben. A lakók elmenekülnek s 1564-ben már puszta hely. A gyakran változó és pereskedő birtokosok közül végül zálog és házasság révén a Rákócziak kezébe kerül.
Később Radvánszky László lett a birtokos, aki drága pénzen megvásárolja.
A reformáció hamar elterjedt, melyet protestáns földesurai is támogattak. A református temploma a 13.sz-i - román stílusú - katolikus templom alapjain nyugszik. A 15.sz-ban kőfallal vették körül, melyet a török időkben megerősítettek, s még ma is látható. A korábbi átépítésének nyomán gótikus elemek is megfigyelhetők.
Az 1830 körül épült klasszicista stílusú Radvánszky Kastélyt később eklektikus stílusban építettek át - ma általános iskola működik benne. |