| A Tardonai-dombság keleti részén a Nyögő-patak kiszélesedő völgyében, a dombvidék hullámos peremére települt falu. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal, Kazincbarcikával.
A település valószínűleg egy kápolna köré épült - innen a neve, melyet az első írásokban Kapulna alakban találunk. A Kövér és a Ládi családok pereskednek birtoklásáért, majd mint királynéi birtok a diósgyőri koronauradalom része. II. Ulászló király egy birtokrészt a Bellényieknek adományoz, akik - több per után, - a 17.sz-ban is jelen vannak.
A török 1555-ben pusztítja el először. A lakatlanná váló terület a lassú benépesülés után Hatvanba fizeti adóját. A reformáció hamar elterjedt: 1577-ben már önálló egyháza van.
A zivataros idők végén a kamara visszaszerzi a diósgyőri koronauradalmat, s Kápolnát teljes egészében az uradalomhoz csatolja. A birtokviszony az uradalom fennállása alatt már nem változott.
A 19.sz. elején épült ref. temploma az 1827-es tűzvészben elpusztult. 1829-ben épült újjá késő barokk stílusban.
Itt jártak elemi iskolába a község lelkészének fiai: Egressy Gábor és Béni. |