| A Zempléni-hg. DNy-i peremén, a Szerencs- és a Koldu-patak által létrehozott széles völgyben található település. Vasúti megállója van a Szerencs-Hidasnémeti szárnyvonalon. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a közeli Szerenccsel.
Az Árpád korban a terület az Aba nemzetség birtoka. Az egri káptalan 1255-ös okmányában olvashatunk a Ratka nevű községről. Első ismert birtokosa az 1456-os adatok szerint a Kállay család. 1567-ben egy portyázó török csapat felégeti. 1598-tól már megjelenik birtokosként a Rákóczi család. 1711 után kincstári birtok, majd a szabadságharc során elnéptelenedett falut 1720-ban Trautschon herceg szerzi meg. A puszta helyre a század közepétől elsősorban Baden-Würtemberg tartományból származó németeket telepít le. 1807-ben felépül római kat. templomuk. 1808-tól Bretzenheim Károly a birtokos, majd megjelenik a Melczer és a Melliot család is.
A falu - mint a Hegyalja települése - híres tokaji borairól, melyről már 1737-ben elismerően írnak. Érdekes látnivaló az 1824-ben emelt lakóépületben berendezett sváb tájház. |