A Cserehát K-i peremén, a Vasonca-patak alkotta keskeny „Száraz-völgyben" hosszan elnyúló falu. Mai nevét 1938-ban kapta, mikor egyesült a három kisközség: Rásony, Abaújsáp és Szárazberencs. Rendszeres autóbusz összeköttetése van a 32 km-re lévő Miskolccal és a közeli Halmaj vasútállomással.
Mindhárom község az Árpád kor után keletkezett. Legkorábban Sápról olvashatunk: 1221-ben, mint birtokot említik. Az 1427-es adatok alapján szerény kis település, 7 adózó jobbágyportával. 1639-ben kénytelen meghódolni a pogánynak, s kettős adót fizet. A török és a járványok pusztítják. 1715-ben gyakorlatilag lakatlan. A 18.sz. második felében népesül be magyar telepesekkel.
Rásony először 1326-ban tűnik föl iratokban. 1427-ben csak 5 jobbágy lakja. A török elől lakói elmenekülnek, és sokáig pusztán áll. A 17.sz. végén a török „szabadságígérete" alapján települ be. A pestis miatt 1720-ban újból puszta, s csak a század közepén indul meg újra az élet.
Berencs csak az 1427-es összeírás során tűnik fel mint jelentős település 20 adózó portával. A török időkben elnéptelenedik, s csak az 1760-as években népesül be ismét szlovák és magyar lakókkal.
A rásonyi faluszélen található a középkori alapokon nyugvó református templom, mely mai alakját a 18.sz-ban kapta. Érdekes látnivaló a község közepén a különálló harangtorony és a Csoma-Farkas kúria barokk eredetű klasszicista épülete. |