| A Belső-Cserehát területén, a Rakaca- és a Viszlói-patakok alakította völgyben található, a környező településekhez képest népes község. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal, Szendrővel.
A Rakaca-patak neve egy 1249.évi határjárási jegyzőkönyvben már szerepel. Az 1273.évi adatok alapján IV. László király visszaadja a szalonnai Thekus ispán fiainak Rakaca birtokát, melyet V. István korábban elvett tőlük. A 15.sz-ban a terület nagy része a tornai uradalomhoz tartozik, majd még e századtól a 17.sz. közepéig a Rakaczai család a birtokos. A török zaklatásai miatt előbb meghódol, majd a magas adóterhek elől a lakosság elszökdösik. A puszta helyre elsősorban szlovák és rutén telepeseket hoznak a birtokosok. A görög katolikus lakók 1721-ben templomot építenek a korábbi fakápolna helyett a meglévő erődfalak közé.
A település határában több helyen foglalkoztak - foglalkoznak mészkőbányászattal. Az itt található „rakacai szürke márvány" jól használható épületek díszítésére.
Különleges természeti látnivaló a Rakaca-patak szurdokvölgy-szerű áttörése Meszes irányába.
Megtekintésre érdemes a falu közepén emelkedő mészkőszirten épült nagyméretű görög kat. csarnoktemplom és a körbefutó, 15.sz-i eredetű erődfal.
A településen a cigány lakosság aránya kb. 80%-os.
A községen áthalad a „Cserehát turistája" piros sáv jelzésű túraútvonal. |