| Az Aggteleki-karszt Ny-i peremén, a Csörgős-patak kiszélesedő völgyében található település. A regionális közúti csomópont jól megközelíthető autóbuszokkal: Miskolcról, Kazincbarcikáról, Ózdról.
A települést egy 1216-ban keltezett oklevél Rogal néven említi mint királyi birtokot. A környező községekhez hasonlóan Ragály is hamarosan földesúri tulajdonná válik.
A mohácsi csatavesztés után rövid időn belül török fennhatóság alá kerül. A 17.sz-ban kénytelen a bég mellett ellátni, elszállásolni a kuruc, a lengyel és a császári csapatokat is, ezért sok család elmenekül az elviselhetetlen terhek elől.
Román kori temploma a 13.sz-ban már állt, melyet a 18.sz-ban jelentősen átépítettek. A református egyház birtokában van a legrégibb, megmaradt úri hímzés 1548-ból, valamint az 1480-ból származó úrasztali kehely. A faluban két kastély érdemel figyelmet: a „sárga" 1743-ban barokk stílusban épült Balassa-Ragályi kastély, melyben a polgármesteri hivatal működik. A „fehér" kastély az 1820-as években épült klasszicista stílusban. |